Túrázóként, ha az erdőt járjuk sok jelzéssel találkozunk az erdőben, melyek némelyikéről fogalmunk sincs, hogy kik és miért festették a fákra. Először is nézzük meg, hogy milyen jelzések is lehetnek ezek.
Ezek lehetnek:
– turistajelzések
– erdészeti jelölések
– vadászati jelölések
A turistajelzéseket szinte mindenki ismeri valamilyen szinten, most azonban a többi jelzésről ejtsünk néhány szót.
Erdészeti jelölések
Ezek a jelölések az erdészek számára segítik a tájékozódást és a nyilvántartások pontos vezetését. Az erdészek az erdőket nagyobb egységekre, úgynevezett erdőtagokra osztják, melyeket további erdőrészletekre tagolnak. Az erdőrészletek általában azonos korú és állapotú egységet jelentenek, melyek határait a fatörzsön körbefutó fordított T-alakú fehér gyűrűvel jelölnek. Ezzel szemben az erdőtagokat egy körbefutó fehér gyűrűből lefelé mutató szárral, tehát egy szabályosan álló T-alakot formázó festéssel jelölik.
Az erdész által felfestett jelek elsősorban a fakitermelők szakszerű munkavégzéséhez szükségesek. A lábon álló fát az erdész jelöli meg UV-narancs színnel, hogy a fakitermelő vállalkozó egyértelműen tudja, melyik fát kell kivágni. A favágók csak azokat a fákat vághatják ki, melyeket a törzs két oldalán szemmagasságban felfestett színes pöttyel megjelölt az erdész. A termeléssel érintett erdőrészlet határát a szélső fákra tett festéssel jelölik, és azokat a nyomokat is, ahol megengedett a gépek mozgása, a faanyag rakodóra hordása. Bizonyos esetekben a megmaradó, kímélendő fákat is megjelölik, valamint az olyan védőzónák határát is (például egy forrás vagy egy víznyelő környezetében), amelyeken géppel még áthaladni is tilos.
Vadászati jelölések
Gyakran találkozhatunk a vadgazdálkodáshoz, vadászathoz használt jelölésekkel is. A fára festett szám a társas vadászatok során a vadász állásának számát jelenti, amelynek a környékére esetenként a lehetséges lőirányokat is felfestik egy-egy függőleges, színes csíkkal.
Szintén fára festett számokat láthatunk kutatás, felmérés esetében is, ekkor azonban az egymás melletti fákat számozzák meg sorban, vagy a megfigyelt fákon fehér pöttyel jelölik, hogy számításba veszik azokat a különböző felmérésekhez.
Jelek a farakáson
Az erdőben – sajnos már egyre több helyen, és egyre gyakrabban – találkozhatunk letermelt fákból készült farakásokkal az erdei dózerutak mentén, amik elszállításra várnak. Ezeken is találhatunk jelöléseket.
A legnyilvánvalóbb a farakás tetején lévő színes vonal funkciója. Az egybefüggő csíkkal azért jelölik meg a farakásokat, hogy lássák, ha valaki megbontja a halmot. Ugyanis ha egyetlen fa is kikerül a rakásból, a vonal megtörik. A különböző számokat azonban már nehezebb megfejteni. Számokkal is megjelölik a fákat. Ennek a jelentősége, hogy a méteres hossztól eltérő tűzifa köbtartalmát feltüntessék, ami az egyedi készletezést megkönnyíti. Így pontosan tudják, hogy mekkora készlet áll rendelkezésre az erdei rakodón.
Az erdőgazdálkodás fontos feladat, amit felelős szakembereknek kell elvégeznie. Ezen belül is a felmérések és a jelölések az egyik legfontosabb része a tevékenykedésüknek. A vágásjelölés amellett, hogy szaktudást és megfelelő gyakorlatot igényel, sokszor nehéz fizikai munka is, hiszen gyakran melegben, magas aljnövényzetben vagy nehéz terepen mozognak az erdészek a mérőeszközökkel és jelölőfestékkel.
Ennek ellenére ez az erdészek egyik legfelelősségteljesebb és egyben legszebb feladata, hiszen a fűrészek beindításával döntésük véglegessé válik. Sok szabály és előírás köti őket, de a jelölésben egyéni szemléletük is tükröződik, a környezeti hatások mellett elsősorban ők alakítják az erdők további sorsát.
– progla –
