Nem csak a fapusztulás tizedeli a bükki erdőket, hanem a haszonvágy hajtotta irgalmatlan fakitermelés is. Szomorú látni – ahol korábban tölgyesek, bükkösök zöldelltek – a tarvágás utáni kopasz hegyoldalakat. Az állatok lakhelyéül szolgáló erdők kiirtása nem csak az élővilágban, hanem a lelkünkben is iszonyú károkat okoz.
A Mátra, a Bükk nyugati része és a Heves-Borsodi-dombság az ország legnagyobb összefüggő erdejével rendelkezik. A klímaváltozás hatására elkezdett átalakulni az erdő állománya, az utóbbi időkben negatív változásokat lehet észlelni az erdőkben. Az elmúlt két évtizedben az időjárási anomáliák (mint például az aszályok) mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.
Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. Szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, de már nem képes rá, mert elkezdett száradni.
A fekete- és erdeifenyőket gombák támadták meg. Gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el egy ilyen fertőzés miatt. Sajnos az elkövetkezendő tíz éven belül le kell mondanunk a hegyvidéki fenyves sajátos varázsáról, egyszerűen azért, mert a klimatikus viszonyok már nem megfelelőek számukra. Hiányozni fognak az örökzöld foltok a mátrai és bükki, így a szilvásváradi panorámából is.
Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni.
Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül (a mostani 25 százalékos arányról 55 százalékosra). Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is, a sztyepp, vagyis pusztaság.
A klímaváltozás negatív hatását megerősíti és felgyorsítja az indokolatlan (!) fakitermelés. Ezzel nagyon ingoványos területre léptünk, mert a jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen, a fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel azonban mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá.
Nem sokkal jobb a helyzet a telepítések után sem, hiszen minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizesélőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti.
Sajnos egyre igazabbá válik: „ Emberi kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő megvédésével maradhat fenn!”
– progla –
A Mátra, a Bükk nyugati része és a Heves-Borsodi-dombság az ország legnagyobb összefüggő erdejével rendelkezik. A klímaváltozás hatására elkezdett átalakulni az erdő állománya, az utóbbi időkben negatív változásokat lehet észlelni az erdőkben. Az elmúlt két évtizedben az időjárási anomáliák (mint például az aszályok) mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.
Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. Szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, de már nem képes rá, mert elkezdett száradni.
A fekete- és erdeifenyőket gombák támadták meg. Gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el egy ilyen fertőzés miatt. Sajnos az elkövetkezendő tíz éven belül le kell mondanunk a hegyvidéki fenyves sajátos varázsáról, egyszerűen azért, mert a klimatikus viszonyok már nem megfelelőek számukra. Hiányozni fognak az örökzöld foltok a mátrai és bükki, így a szilvásváradi panorámából is.
A fenyvesek mellett az őshonos fafajú erdőkre is hatással van a klímaváltozás, bár szerencsére jóval kisebb mértékben. A párás, hűvös klímát kedvelő bükkösök mesterségesen létrehozott állományaiban is számottevő pusztulást figyeltek meg.
--- HIRDETÉS ---
---
Nem sokkal jobb a helyzet a telepítések után sem, hiszen minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizesélőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti.
Sajnos egyre igazabbá válik: „ Emberi kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő megvédésével maradhat fenn!”
– progla –
