Óránként akár 120 hullócsillagot is meg lehet számolni az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-záporát produkáló Geminidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség a csütörtök esti órákban lesz a leglátványosabb.
A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amik akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Földdel találkozva a felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látjuk mi hullócsillagként.
Ugyan szórványos meteorok mindig láthatók, de az év egyes napjain Földünk porfelhőkkel találkozik, amik látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük az augusztusi Perseidák.
A Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai kivételes esetben nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak. A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, ami egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy “kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százhúsz hullócsillagot produkál majd december közepén.
A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője extrém módon felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.
A tájékoztatás szerint a Geminidák meteorraj megfigyelésére legalkalmasabb időpont ebben az évben csütörtökön az esti órákban lesz. Ekkor már felkel a raj radiánsa, az a pont, ahonnan a meteorok égi pályája kiindulni látszik. Az előrejelzések szerint a legnagyobb aktivitás a koresti órákban lesz, 20 óra körül, a radiáns pedig hajnal 2 óra körül delel. Emellett azért érdemes éjfél után is kimenni az égbolt alá a meteorvadászatra, ugyanis hajnalban fordul úgy a Föld, hogy “szemből” kapja a meteorokat, ezáltal minden porszemcsével frontálisan ütközik, nagyobb relatív sebességgel.
Ezen az estén a Hold vékony, fiatal sarlója hamar lenyugszik este, így nem okoz jelentős háttérfényt az éjszaka során. Ettől függetlenül, aki sok hullócsillagot szeretne látni, annak ajánlatos minél messzebb mennie a városoktól. Érdemes olyan terepet választani, ahonnan az égbolt minél nagyobb része zavartalanul látható. A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni.
Természetesen ahhoz, hogy a hullócsillag-záporban gyönyörködhessünk, annak az egyik alapfeltétele a felhőtlen égbolt.
– progla –
