A gépjárművezetőből van ilyen is, olyan is. Képessége, tudása, intelligenciája és vérmérséklete alapján a közlekedés, az utazás, ettől válik élvezetessé, vagy rémálommá. De igaz ez a munkahelyi vezetőkre, vagy bármely vezetői beosztással rendelkezőkre az élet bármely területén.
Nincs ez másképp a természetjárásban sem. A túravezetés sok felkészülést, gyakorlást és tapasztalatot igénylő feladat. A túravezetőre sokan csak úgy tekintenek, mint valakire, aki a csoport előtt megy és ismeri az utat, pedig attól, hogy valaki a sor elejére áll még nem lesz vezető. Sokkal többről van szó. A vezető egy olyan embert jelent, aki az eseményeket irányítja, aki tervez, szervez, és kézben tartja a dolgok folyását. Képes vészhelyzetben, stresszhelyzetben hatékonyan mérlegelni, dönteni és ennek megfelelően késlekedés nélkül cselekedni.
Nagyon összetett egy túravezető munkája, amit úgy is jellemezhetünk, mint egy hivatást. Kell hozzá egy lelki hajlam. A természet és az emberek szeretete és tisztelete nélkül ez nem működik. A többi tanulható. A túravezetés összetett, érdekes és komoly tervezést, szervezést igénylő tevékenység.
Lássuk, mit is csinál egy túravezető, hogy te gondtalanul járhasd a természetet, felfigyelve ezernyi csodájára. Hiszen akkor válik igazából felejthetetlen élménnyé egy túra, ha leveszik a válladról a nehézségeket és a felelősség jó részét.
A túravezető munkája nagy vonalakban három részből tevődik össze:
– túratervezés
– túraszervezés
– technikai túravezetés
Túratervezés
A túrát háromféle logika alapján lehet tervezni:
– Egy úti-és túratervhez megfelelő társak, csapat összeállítása
– Egy adott csapathoz és igényekhez úti és túratervet készíteni
– Nyílt túrát szervezni, ahol a kiírt útvonalhoz különböző fizikai állapotban lévő és különböző felkészültséggel rendelkező ismeretlenek is jelentkezhetnek
A túra előkészülete a tervezéssel indul, melynek első lépése a célkitűzés. A túravezető megtervezi, hogy milyen tájegységbe írja ki a túrát, mi legyen a tematikája, milyen látnivalókat, élményelemeket mutasson meg. Következő lépés, hol legyen az indulópont, figyelembe véve a megközelítést (autó, tömegközlekedés, stb.), milyen útvonalon haladjon a túra.
A túra útvonalnál elsődleges szempont a távolság és a szintemelkedés. Azaz hány kilométert fogunk megtenni és ez alatt mennyi kapaszkodót kell legyűrni. Természetesen legfőbb irányadó, hogy milyen látnivalók lesznek az utunk során, hiszen legtöbbször erre építünk fel egy túrát. Tervezés során figyelembe kell venni a talajviszonyokat (köves, murvás, földút, aszfalt, stb.) és a várható időjárást, valamint az adott évszakot a rövidebb-hosszabb nappalok miatt, mert ezek majd jelentős mértékben változtathatják meg a túra paramétereit. Persze sok apróságot is érdemes figyelembe venni a tervezéskor. Ilyen a menetrendek, vásárlási lehetőség túra előtt vagy közben, parkolási lehetőség és az esetleges díjak.
A legfontosabb pedig a túra helyszínének a tiltások és kockázatok nélküli látogathatósága. Tervezéskor tájékozódni kell, nincs-e az adott területen vadászat, fakitermelés vagy egyéb korlátozás.
Mindezek után a túravezető az első feladatával, a tervezéssel végezve, rátér a következőre: a bejárásra.
A bejárás során nem csak az útvonalon való végig sétálásról van szó, hiszen a túravezető jórészt ismeri a terepet. Kivétel képez, amikor új, számára is ismeretlen terültre tervezi a túrát. Ilyenkor több időt tölt a célterületen, nem csak az útvonalat rögzíti, hanem bejárja az adott helyszín nagy részét. Teszi ezt azért, mert adott esetben sérülés, időjárási körülmények változása, útvonaltól eltérő érdekességek megmutatása, stb., esetén improvizálnia kell és megoldásként alternatív útvonalat szükséges terveznie. Ha alaposan bejárta és megismerte a terepet, akkor a környék látnivalóiról, földrajzi viszonyiról, növény-és állatvilágáról, történelméről, stb. is tájékoztatást tud adni az érdeklődőknek.
Egy bejárás során a túravezető rögzíti az útvonalon található akadályokat (fakidőlés, stb.) és azok leküzdésének módját. Kitett helyeket végigjárja, hogy meggyőződjön arról, biztonságosan járható-e gyakorlatlanabb túrázók számára is. Figyeli az időt azért, hogy túra közben tudjon majd viszonyítani, mikor, hol kell egy adott időpontban tartani és ehhez képest igazítja a túrát gyorsítással, lassítással vagy éppen rövidítéssel. Lényeges szempont a pihenők helyének és idejének kijelölése, melynek során figyelembe kell vennie, hogy adott esetben hol tud nagyobb létszámú csapatot leültetni, ha éppen étkezési szünetet tart.
Fontosabb pontok rögzítése a bejárás során elengedhetetlen feladat. Ilyenek a vízvételi helyek, pihenőhelyek, látnivalók, esőbeállók, lakott teleülések, turistaházak, lecsatlakozási lehetőségek, stb.
Túraszervezés
Amikor a túravezető megtervezte a túrát és bejárta az útvonalat, következik a túrázók szervezése a túrára. Nyílt túrák esetében ez meghirdetéssel kezdődik, amiben le kell írni az adott túra összes paramétereit, látnivalóit, nehézségi fokát, stb. különös tekintettel arra, hogy a túravezető még nem tudja, hogy milyen felkészültségi szintű, korú, nemű és fizikai állapotú résztvevő fog jelentkezni.
Talán az egyik legfontosabb dolog, hogy a túrán való részvételhez a jelentkező minden fontos információt megkaphasson. Ezért az összes lényeges tudnivalót, feltételeket és szabályokat egy túraszabályzatban kell rögzíteni és kiírásban elérhetővé kell tenni. A túravezetőnek joga van a túraszabályzatban foglaltakat maradéktalanul betartatni. A kiírások – nyílt túrák esetében – általában közösségi oldalakon vannak meghirdetve. A nehezebb, speciális felkészültséget igénylő túrákra személyesen vannak meghívva a túrázók.
Technikai túravezetés
Egy túravezető számára ez a legszebb és legizgalmasabb feladat. Egy csapat túrázót, köztük olyanokat is akikkel először találkozott, végig vinni egy útvonalon, és elérni a kitűzött célt úgy, hogy az egy felejthetetlen élménnyé váljon minden résztvevő számára, csodálatos érzés és nagyszerű kihívás. A túrán elől megy és nem csak az útvonalra kell figyelnie, hanem az időjárás változásaira, hol tart időtartamban a túra, megfelelő sebesség tartásra, a túratársak fizikai állapotára, felbukkanó akadályokra, veszélyekre. Szemmel kell tartania a csapat egészét. Ha a résztvevők létszáma miatt nem látja a csapat végét, túrakísérőt, úgynevezett „záróembert” kell kijelölnie. Pihenőket tart mikor látja a csapaton a fáradtság jeleit. Folyamatosan kommunikál a csapat tagjaival, információkat ad, érdekességeket mutat be. Baj esetén azonnal intézkedik, elsősegélyt nyújt segítséget hív, stb. Igyekszik a csapatban a túra során a jó hangulatot fenntartani. Figyel arra, hogy túra során ne károsodjon a természet, ne szemeteljen senki, ne bántsák a védett növényeket és állatokat.
Mitől jó egy túravezető?
Nem egyszerű erre a válasz. Sok olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, melyek alkalmassá teszik erre a feladatra. Persze a döntően egy dolog a meghatározó. Emberileg elfogadják-e a túrázók. A többi tanulható, fejleszthető. Fizikai felkészültség A fizikai felkészültség a kielégítő egészségi állapotra épül. A túrákhoz igen jó erőnlét és állóképesség szükséges.
A túravezetőktől elvárható az egészséges, sportos, káros dolgoktól mentes életmód. A túravezetőnek jobb erőnlétre és nagyobb állóképességre van szüksége nem csak az átlagosnál, hanem a túratársaknál is. Példaértékű, és csak akkor tud az élen haladni, ha többet bír a többieknél.
Probléma esetén szükség lehet a túravezető „tartalék” erejére. Nehéz terepen is legyen magabiztos, a társainál könnyebben vegye az akadályokat. Így tud folyamatosan figyelni a többiekre és segítséget nyújtani. Pszichikai felkészültség A túravezető munkája felelősséggel jár, számos dolgot kell észben tartania, sokfelé kell figyelnie, döntések sorozatát kell meghoznia. Ez olykor nehéz, kimerítő tevékenység. Vezetnie kell a túrát, törődni a társakkal, összetartani a csapatot, megelőzni, megoldani a problémákat, tanítani és példát mutatni. Közben rá is hatnak az út megpróbáltatásai, ő is fárad és hibázhat, de a szerepéből nem eshet ki.
A túra sikeres lebonyolításához fontos, hogy a túravezető számos lelki, jellem- és észbeli tulajdonsággal rendelkezzen: kapcsolatteremtő és vezetői képesség, szervezőképesség, előrelátás, fegyelem, kitartás, akaraterő, céltudatosság, bátorság, figyelem, összpontosító képesség, alaposság, óvatosság, megfontoltság, felelősségérzet, önbizalom, magabiztosság, határozottság, türelem, kiegyensúlyozottság, éberség, tűrőképesség, monotóniatűrés, pontos helyzetfelismerő és ítélőképesség, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, fejlődőképesség, tárgyilagos, gyors és logikus gondolkodás, gyakorlatiasság, leleményesség, problémamegoldó képesség, mértékletesség, önismeret, emberismeret, ember- és természetszeretet, tapintat, környezet és egészségtudatosság, jókedv, humorérzék stb.
Mint minden vezetői munkakör, a túravezetés is szolgálat, a közösség szolgálata, nem uralkodás mások felett. A túravezető jelleme és viselkedése példaértékű legyen, hiszen ő a modell, minden megnyilvánulása minta a többiek számára, és a stílusa meghatározza a túra hangulatát. Mit sem ér, ha a vezetőnek elismerik ugyan a technikai tudását, állóképességét és szellemi felkészültségét, de nem jönnek ki vele, emberileg nem fogadják el. Végül egy mondatban: mitől jó egy túravezető? Attól, hogy biztos ismeretekkel rendelkezik a tájékozódás, térképolvasás, tereptan területén. Ismeri a túra útvonalán előforduló állat és növényvilágot és a látnivalókat. Sok ismerettel rendelkezik, vezet de nem parancsolgat, irányít de nem utasítgat, figyelmeztet de nem ledorongol, segít mindenben. A túra során hangulatot, közösséget teremt, olyat, ahol mindenki jól érzi magát. A természet adott. Ha van egy jó vezetőd, akkor lesz egy igazi élménytúrád.
– progla –
