Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Az erdei pinty Európában általánosan elterjedt faj. Hazánk egyik leggyakoribb fészkelő madara. Vonuló faj, nálunk az északkelet-európai állomány egy része telel, míg a magyarországi állomány Nyugat-Európa mediterrán térségében tölti a telet. Ez az eredetileg erdei madárfaj kiválóan alkalmazkodik a különböző természeti körülményekhez, ugyanis szinte bármilyen fajtájú és nagyságú fatársulásban képes megtelepedni. Találkozhatunk vele fenyvesekben, akácosokban, fasorokban, erdősávokban, gyümölcsösökben, kertekben, és egyre gyakrabban városi környezetben is. A vörösbegyhez hasonlóan területvédő madár, tavasszal és nyár elején gyakran hallhatjuk a hím rendkívül erőteljes énekét.
Testhossza 14-16 cm, szárnyfesztávolsága 24-29 cm. A hím (20-29 g) kissé nagyobb a tojónál (18-27 g). A hím és a tojó tollazata eltér, a hímé díszesebb: fejtetője és nyakszirtje kékesszürke, homloka koromfekete. Szeme környéke világos rozsdabarna, begye és melle vörösbarna. Felső háta és farcsíkja jellegzetes sárgászöld. Szárnyán a fehér és a szürke csíkok váltakoznak. A tojó mintázata hasonló, de a változatos színek helyett a barna és a bézs árnyalatok alkotják: fejtetője és háta sötétebb barna, melle és hasa krémszínű. Szárnyain fehér, világos és sötétbarna sávok váltakoznak.
Az erdei pinty április végétől június végéig kétszer költ. A fészket a tojó építi, amelyet zuzmóból és mohából készít a fára, és szőrökkel, pehelytollakkal bélel ki. Általában 4-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik, míg a hím párját eteti, és őrzi a területet.
Főként gyümölcsöket, magvakat fogyaszt, melyeket a vörösbegyhez hasonlóan a talajon szedeget össze. Kisebb arányban rovarokkal is táplálkozik. Fiókáit is állati eredetű táplálékkal eteti, például hernyóval, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal.
– progla –
