Az Óbükk kincsei
Pogányvár (Pohanský hrad)
Az Óbükk, vagyis a Vajdavár-hegység a Mátrától északra, a Bükk-hegységtől északnyugatra elterülő földrajzi táj. Dombságnak nevezik, noha központi tömbjében 500 métert meghaladó tengerszint feletti magasságú hegyek vannak: uralgó pontja, az Ökörhegy 542 m, de nem sokkal marad el a Szarvaskő (536 m), Vajdavár (530 m), Köböl vára (520 m), Vermes-hát (511 m), Debornya-fő (510 m); a Bükkszenterzsébet közelében lévő Nagy-kő pedig Magyarország egyik legmagasabb függőleges sziklafala. Völgyei ugyancsak a hegyvidékekre jellemzőek – például a Gyepes-völgy vadregényesen szép felső szakasza szubalpin jellegű, sűrű fenyveseivel szinte a Kárpátokat idézi. Geológiája, állat- és növényvilága is a környező magasabb hegységekkel (Mátra, Bükk) rokonítja.
Pogányvári-szikla. Homokkőorom a határon
A Pogányvári-szikla hátáról feltárul a zegzugos, vadregényes, hegyvidéki hatású terep – mely valójában csak dombsági magasságokat ér el. A pazar kilátás főleg a táj fölött strázsáló Pogányvár hegy piramisára és a környező erdős hátakra nyílik, de feltűnik a Vajdavár-vidék tömege is. A homokkő-formáció anyaga egy sekélytenger árapály által mozgatott, part menti vizében rakódott le, benne a mészvázas élővilág fosszíliái halmozódtak fel. A kőzetté válás során ezek a karbonátos héjak feloldódtak, a meszes oldatok átjárták a homokos összletet, és összecementálták azt. Így keletkezett az ellenálló sziklafal anyaga, amely a hegyoldal csuszamlása után került felszínre. A tömegmozgás után hátramaradt „cirkusz”, azaz köríves páholy az erdőborítás dacára szépen ki is rajzolódik. A palóc tájnyelvben apokaként emlegetett homokkőidomokból helyenként szabályos sorokba rendeződött kis „cipók” állnak ki: ezek a gumók szomszédságuknál keményebbek, mivel több meszes kötőanyag halmozódott fel bennük. A falról időnként leszakadó darabok nyomai a homokkő eredeti, sárgás színét feltáró törési felületek, míg a szürkés kéreg a kőzet mállásának eredménye.
A Pogányvári-szikláról készült képeink itt láthatók:
Pogányvár
A szomszédban emelkedő, hegyes alakú Pogányvár 390 méteres tetején őskori vár állhatott, melynek neve több magyarázatot is ihletett. A legvalószínűbb, hogy az erősséget valamely pogány kultúra emelhette, jóval a magyarság érkezése előtt. A helyi hagyomány szerint a magyarok husziták vagy törökök ellen folytatott küzdelmében gyökerezik a név, ám az építmény ennél régebbi lehetett. Legendája úgy szól, hogy a Pogányvár urai menekülésük előtt egy körtefa tövében ásatták el kincsüket, a műveletet végző szolgát pedig megvakították, hogy ne árulhassa el a titkot. Évi egy éjszakán láng mutatja a helyet, egy másik verzió szerint pedig kétszer nyílik meg a kincset rejtő vaskapu, hogy a napfény megtisztíthassa és ezzel fényesen tartsa az aranyat: nagypénteken és virágvasárnap, amikor a pap a passiót mondja a templomban.
Berény vára
A mai Hangony és a szlovákiai Harmac (Chrámec) községek határán, erdős hegyen található a címben középkori nevén említett – népiesen Birinyivárnak hívott – vár helye. Berény váráról egy 1285-ös esemény kapcsán maradt fenn érdekes adatunk. A Balog nemzetség leghíresebb családjának (Szécsiek) őse, Ivánka fia Miklós elfoglalta a Hanva nembeli Hangonyi Péter várát. Utóbbi a harcban életét veszítette, míg Máté fia fogságba esett. Mindez a második tatárjárás idején, az akkor zavaros viszonyok alatt történt.
Dobra-tető, Dobra-kilátó
A torony az erdei út mellett egy ligetes foltnál visszafelé induló ösvényen érhető el. A nyomtatott térképek nem jelölik a tornyot, a webes megfelelőik pedig rossz helyen tüntetik fel. A tornyot bekebelezte az akácos, ezért a Bükkre és a Vajdavár-vidékre nyíló panoráma már a múlté. Sajnos a faszerkezete korhadt, így felmenni balesetveszélyes.
Barát-fő Vösdobor (mérőtorony)
A Biríny nyergéből egy mélyút mellett haladva kapaszkodik ki a jelzés eme 1984-ben emelt geodéziai torony tetejére, ahonnan csodás panoráma nyílik az ember szeme elé. Északra a Magas-Tátra, keletre a Zempléni-hg., nyugatra az Ajnácskő-Medves bazaltvidéke, dél felé pedig a Bükk-hegység zárja a látóhatárt; persze jó időben.
Igazi Óbükki vadon vár, ha szívesen kalandozol ezen az ismeretlen vidéken.
Fotók: Túraterápia
— Bükki Magazin —
