Cserépvár
--- HIRDETÉS ---
---
Régészeti feltárás:
A várásatásokat 2004. augusztusában kezdődtek meg. A feltárások előtt a várhegy bozótos aljnövényzetű volt, ahol a turisták mindössze két helyen láthattak egy-egy falszakaszt, ami az egykori várra utalt. A feltárásokat a belső kővár déli területén végezték, miután kitisztították a bozótos növényzettől. Hét kutatóárkot nyitottak az alaprajz tisztázására és a falsíkok kutatására. Az első év rövid, alig egy hónapos ásatásai során már kezdett kirajzolódni egy ovális középkori várfal, amit a tűzfegyverek 16. századi elterjedésével átalakítottak. A vár alapterületét megnövelték és a modern követelményeknek megfelelően sokszög alaprajzú bástyával erősítették meg.
2005 nyarán már egy hosszabb kutatást végezhettek a várhegyen. Ekkor a 2004-es kutatóárkokat szelvényekké kibővítve már viszonylag nagy területet vizsgálhattak a várból.
A kutatás kiindulópontja az volt, hogy a szelvényeket úgy jelöljék ki, hogy azzal a belsővár déli falait nyomon követhessék.
Igazi különlegesség volt, hogy két szelvényben is megtaláltak egy hosszanti cölöplyuk-sort, amelyből késő Árpád-kori leletek kerültek elő. (Ezek szerint számolnunk kell egy Árpád-kori palánkfallal övezett korai kis-várral, amit a források nem is említenek. Talán a névadó Cserép középnemes várának falát találhatták meg. Ennek tisztázása természetesen még a jövő feladata). Kiderült továbbá, hogy a középkori várbelső, mintegy 1 m vastag falát a 15-16. század fordulóján visszabontották és kissé kintebb egy új, közel 3 m vastag falat emeltek.
2006 nyarán tovább folytatták az ásatást, amelynek során tovább finomodott az alaprajz. Ahol a terepalakulatok alapján korábban falat sejtettek, ott a mostani ásatások során mintegy 1,5 m magas 1 m széles gyilokjárós falszakaszt tárhattak fel. És végre “bementek” a vár belső területére is! Egy, a terepen viszonylag mély völgykatlan legalacsonyabb részében nyitottak szelvényt, amelyről kiderült, hogy azért mélyedés, mert egy pince rejtőzött alatta. A pincét a könnyen faragható riolittufába vájták.
Az 1687-es ostrom után beszakadhatott a mennyezete és a századvégi javítgatásokkor egy nagy gödörként éktelenkedhetett itt. Ezért legegyszerűbb módként feltöltötték, több helyről összegyűjtött szemétdombokat hánytak bele, ezzel nagyon gazdag kora újkori leletanyagot hagyva az utókorra.
Jellegzetes kora újkori háztartási hulladékot rejtett a pince betöltése: 17. századi írókázott edénytöredékeket, 16. századi metélt mázas reneszánsz táltöredékeket, kora újkori vászonedény főzőfazekakat, csontból faragott kés nyélvégeket és természetesen rengeteg állatcsontot.
Ezek mellett nagy számú szemétbe került vasból kovácsolt puskagolyó és tarackgolyó volt itt, de akadt a várban öntött kis kaliberű ólom puskagolyó is.
