Szarvaskőn, ebben a bájos kis hegyi falucskában, vadregényes helyen, láthatóak egy vár maradványai. A Szarvaskő-i vár mára már elpusztult vár, melynek romjai a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején.
Szarvaskő vára mindig az egri püspökök birtoka volt. A vár valamikor 1261 és 1295 között épülhetett. IV. Béla király 1261-ben kelt adománylevelében – melyben az egri püspökség birtokait sorolták fel – sem a helység, sem a vár nem szerepel, viszont az egri káptalan Bátor falu határjárásában 1295-ben már szerepel, mint az egri püspök vára [Az egri káptalannak bizonyságlevele, hogy Pous comes Marsának fia Batur nevű birtokát Endre egri püspöknek átengedte. Építtetője valószínűleg Lampert egri püspök (1242–1275) lehetett. Szarvaskő települést 1332-ben Sub-castrum episcopi, Subcurium episcopi (=Püspök-Váralja) alakban említették. 1403-ban Ludányi Tamás püspök is belekeveredik a Zsigmond elleni lázadásba, a király hívei 1403–1404-ben ostrommal foglalták el a várat. 1441-ben I. Ulászló egyik oklevelében említi Vajai Pál Szarvaskői várnagyot.
A Bakócz-kódex szerint 1493-ban egy kőműves mester javítja a vár három kapuját, a tornyokat, a folyosókat, az emeletes pincéket és a vár alatti halastavat. Megemlíti a vásznas ablakokat “unam fenestram de telis”. 1495-ben egy Németiből, valószínűleg Sajónémetiből hívott fazekas készít egy-egy kályhát az egri és szarvaskői várban és Hídvégen. 1508-ban a várban 5 puska, 10 szakállaspuska, 2 tarack, 8 számszeríj, 19 lándzsa található. 1517-ben Estei Hippolit püspök és vendégei vadásztak a vár körüli erdőkben. Megemlítik a medvét, amit a püspök a dárdájával ejtett el. 1527-ben a Szapolyai pártján álló Erdődy Simon püspök testvére, Erdődy Péter várnagy más János párti hívekkel együtt csaknem fél évig tartotta magát a szarvaskői várban, amelyet Ferdinánd csapatai végül 1528 tavaszán rövid ideig tartó ostrom után elfoglaltak. 1530-ban a Ferdidnánd-párti Horváth Ferenc volt a várnagy, aki a vár összes birtokára rátette a kezét. Szalaházy Tamás egri püspök az elfoglalt javakat zálogba adta a Horváthnak. 1532 áprilisában a Ferdinánd pártjáról János király oldalára átálló Bebek Ferenc 40 emberét küldte Szarvaskő elfoglalására. Az akció kudarcot vallott, Bebek emberei fogságba estek. 1540-ben Frangepán Ferenc püspök a vár és birtokainak visszaadását követelte Ferdinándnál sikertelenül. 1545-es 53. és 54. t. cikkelyben a rendek arra kérik Ferdinándot, hogy Szarvaskővárát romboltassa le és javait Egerhez csatolják. Oláh Miklósnak egri püspökké történt kinevezése után 1549-ben Horváth Ferenc átadta a várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagyul (Horváth még 1550-ben is bírta a vár tartozékait). Eger 1552-es ostroma alatt Dobó kémei, futárai Szarvaskőn keresztül közlekedtek. 1558-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat és várnagyul Gadóczy Gábort nevezte ki.
Az 1558-as és 1564-es inventáriumok részben leírják a várat. Ezek szerint az erődnek két kapuja volt: a “külső kapu” és a “belső vagy nagy kapu” A kapu előtti felvonóiddal két lánccal mozgatták. A leltárak néhány “ház”-ról tesznek említést: a “felső ház”-ról, a “börtön előtti két ház”-ról, a kapu és a pince feletti házról, a “sáfárház”-tói, a “sütőház”-ról és a konyháról. A várhoz két pince is tartozott: az alsó és a felső pince. 1564-ben a király Mágócsy Gáspárt egri várkapitánnyá nevezte ki. Az egri várral együtt a szarvaskői vár őrizetét is reá bízták. Az olasz Christoforo della Stella irányítása alatt Eger mellett itt is voltak kisebb erődítési munkálatok.
- november 28-án Habsburg Rudolf utasította a Szepesi Kamarát: “…Szarvaskő castellum, mely a ti végvidékeiteken fekszik, nagy részben romos lévén, s hacsak nem javíttatikki és erősíttetik meg, elvész…”. Mivel ez nagy veszélyt jelent az egri várra nézve, valahonnan szerezzenek pénzt annak helyreállítására. Ez pénz híján nem valósult meg.
A szarvaskői végváriak az egriekkel együtt 1594-ben rajtaütéssel foglalták el Vác városát. Szarvaskő Eger 1596-os elestekor került török kézre. Az őrsége elhagyta a várat, még a kaput is nyitva hagyták. Az oszmánok puskalövés nélkül masíroztak be a várba. “Szarvaska” lett a vár török neve. A vár kicsinysége miatt csak jelképes, 30-40 fős őrséget tartanak benne. 1630-ban Csehi János végvári vitézei a vár alatt összemérték fegyverüket a török őrséggel, akik közül 16 muzulmán magyar fogságba esett. Az Eger környéki három kisvár közül elsőnek Szarvaskő szabadult fel a 91 esztendős török uralom alól (okt. 8.). A kortárs, Giovanni Jacomo de Rossi közli, hogy 1687. október 8-án az olasz őrgróf Alessandro Vitelli ezredes foglalta el csapataival, a 40 főnyi őrség harc nélkül adta fel és Egerbe távoztak. Domonkos Jakab a Szepesi Kamara részére még Szarvaskő birtokbavétele napján elkonfiskálta a várat és hadifelszerelését, gondosan leltárba véve azt. Összesen 1 mozsár, 3 tarack és 10 szakállas puska alkotta a vár tüzérségét. A vár maga meglehetősen romos állapotban volt. Telekessy István hadat gyűjtött az Eger felé közeledő kuruc seregek ellen. A kurucok Bercsényi generális vezetésével 1704-ben sikeresen bevették a várost, s a püspököt Cserépvárába zárták. II. Rákóczi Ferenc 1705-ben Eger bevétele után meglátogatta az idős püspököt, és a kurucok ugye mellé állította. Bécsben kegyvesztett lett a “kuruc püspök”, ezért eltávolították hivatalából. Telekessy püspök szarvaskői várába vonult vissza. Később pápai közbenjárásra visszakapta hivatalát. A püspök 1715-ben hunyt el, a vár elhagyatottan pusztulásnak indult. A vár a 18. század végén már lakatlan, erősen romladozik. 1910-ben még állt a vár romos homlokfala (Müllner János fotóin még jól látható), 1931-ig pedig egy olyan falszakasz, amely két ablak- és egy ajtónyílást őrzött meg. A 20. századot is megélt falak végül mind leomlottak, így mára csak néhány alapfal, egy toronymaradvány és a várárok maradt fenn az egykori erősségből.
– progla – forrás: varlexikon.hu
