Megérkezett az ősz, sőt már itt is vagyunk a közepében. Didergősek a reggelek, hűvösek az éjszakák, de napközben még érezni a nap melegét. Igazi pulóveres-kiskabátos évszak ez. Nem csak a verőfényes napsütés csalogat ki a természetbe, hanem csudaszép dolgokat lehet látni, színes faleveleket is lehet gyűjteni.
Mitől is színesek a falevelek? Miért pompázik az erdő ezernyi színárnyalatban? Csodálatos folyamat ami végbemegy ilyenkor.
A Kárpát-medence éghajlata kontinentális, így hazánké is. Északnyugaton nedves, délkeleten száraz. Négy évszak váltakozik – egyre kevésbé különülve el markánsan egymástól – ezért nagy a hőingadozás, amit befolyásol még az ország medencejellege.
A lombhullás ősszel nem mechanikai, hanem élettani jelenség és a lombhullató növények évszakváltásának következménye. A Föld évszakváltozással érintett területein évelő növényekre jellemzőek. A világos napszakok időtartamának lerövidülése és a hőmérséklet csökkenése miatt a fotoszintézist végző levelek – mint a növény számára feleslegessé vált szervek – előbb elszíneződnek és elszáradnak, majd lehullanak.”
„Lombhullató növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő, lágyszárú növényeket nevezzük, melyek az év valamely részében elhullajtják a leveleiket (abszcisszió). A mérsékelt övi és sarkvidéki klíma növényei esetén a levelek elveszítése a téli időszakkal esik egybe. Más területeken a száraz évszak, vagy az eső mennyiségének egyéb variációi szabályozzák a levélhullást, mint például a trópusi, szubtrópusi és sivatagos régiókban.”
Abszcissziónak nevezzük azokat a növényélettani folyamatokat a botanikában, amelyek során bizonyos szervek, szövetek leválnak az anyanövényről. Ilyen például ősszel a falevelek leválása, de ugyanígy a virágé, a termésé vagy a magé is. Az öregedés során a lomblevelek zöld színtesteiben bomlásnak indulnak a fotoszintetikus pigmentek, a klorofillok. Így a zöld szín lassan elveszik, a levélben maradt kísérőpigmentek színe válik dominánssá. Ilyenek a karotinoidok, melyeknek két fő csoportja van: a karotinok és a xantofillok. Többségük sárga színű, de narancsszínű és piros képviselőik is vannak. Az antociánok a vöröses és vörösesbarna árnyalatokért felelősek.
Az örökzöld növények is váltanak lombot, csak nem egyszerre teszik ezt, hanem folyamatosan váltják leveleiket, így sosem kopaszok. Lombhullásuk nem látványos, szinte észrevétlenül zajlik.
A színes levelek hullását egyéb érdekes folyamatok is megelőzik. Az abszcissziós zónában egy szeparációs réteg közbeiktatásával, ezen leválasztó réteg mentén valósul meg a levél lehullása. Az abszcissziós zóna egy különleges képződmény, amely a levélnyél egészén áthatol. Sejtjeik, illetve elsődleges sejtfalaik dezorganizálódása, enzimatikus úton történő feloldódása idézi majd elő a levél lehullását a szeparációs réteg mentén. Utóbbi alatt pár sejtsorral lignin- és szuberinberakódás zajlik, ami egy hatékony védőréteg kialakulásával jár. A szállítószövet-rendszer elemeinek eltömődését a poliszacharidok közé tartozó tilóz és kallóz behatolása, illetve berakódásai okozzák. Az abszcissziós zónában képződött fizikai gát segítségével az öregedés folyamata a lomblevélre korlátozódik, a növény többi része így „biztonságban” lehet.”
Végül olyannyira meggyengülnek a sejtfalak, hogy a lomblevél már kis erő hatására is leválik a növényről a szeparációs réteg mentén. A kis erő szerepét jellemzően a szél tölti be.
Ilyenkor mehetünk az erdőbe faleveleket gyűjteni és az avart rugdosni.
– progla –
Mitől is színesek a falevelek? Miért pompázik az erdő ezernyi színárnyalatban? Csodálatos folyamat ami végbemegy ilyenkor.
A Kárpát-medence éghajlata kontinentális, így hazánké is. Északnyugaton nedves, délkeleten száraz. Négy évszak váltakozik – egyre kevésbé különülve el markánsan egymástól – ezért nagy a hőingadozás, amit befolyásol még az ország medencejellege.
A lombhullás ősszel nem mechanikai, hanem élettani jelenség és a lombhullató növények évszakváltásának következménye. A Föld évszakváltozással érintett területein évelő növényekre jellemzőek. A világos napszakok időtartamának lerövidülése és a hőmérséklet csökkenése miatt a fotoszintézist végző levelek – mint a növény számára feleslegessé vált szervek – előbb elszíneződnek és elszáradnak, majd lehullanak.”
„Lombhullató növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő, lágyszárú növényeket nevezzük, melyek az év valamely részében elhullajtják a leveleiket (abszcisszió). A mérsékelt övi és sarkvidéki klíma növényei esetén a levelek elveszítése a téli időszakkal esik egybe. Más területeken a száraz évszak, vagy az eső mennyiségének egyéb variációi szabályozzák a levélhullást, mint például a trópusi, szubtrópusi és sivatagos régiókban.”
Abszcissziónak nevezzük azokat a növényélettani folyamatokat a botanikában, amelyek során bizonyos szervek, szövetek leválnak az anyanövényről. Ilyen például ősszel a falevelek leválása, de ugyanígy a virágé, a termésé vagy a magé is. Az öregedés során a lomblevelek zöld színtesteiben bomlásnak indulnak a fotoszintetikus pigmentek, a klorofillok. Így a zöld szín lassan elveszik, a levélben maradt kísérőpigmentek színe válik dominánssá. Ilyenek a karotinoidok, melyeknek két fő csoportja van: a karotinok és a xantofillok. Többségük sárga színű, de narancsszínű és piros képviselőik is vannak. Az antociánok a vöröses és vörösesbarna árnyalatokért felelősek.
Az örökzöld növények is váltanak lombot, csak nem egyszerre teszik ezt, hanem folyamatosan váltják leveleiket, így sosem kopaszok. Lombhullásuk nem látványos, szinte észrevétlenül zajlik.
A színes levelek hullását egyéb érdekes folyamatok is megelőzik. Az abszcissziós zónában egy szeparációs réteg közbeiktatásával, ezen leválasztó réteg mentén valósul meg a levél lehullása. Az abszcissziós zóna egy különleges képződmény, amely a levélnyél egészén áthatol. Sejtjeik, illetve elsődleges sejtfalaik dezorganizálódása, enzimatikus úton történő feloldódása idézi majd elő a levél lehullását a szeparációs réteg mentén. Utóbbi alatt pár sejtsorral lignin- és szuberinberakódás zajlik, ami egy hatékony védőréteg kialakulásával jár. A szállítószövet-rendszer elemeinek eltömődését a poliszacharidok közé tartozó tilóz és kallóz behatolása, illetve berakódásai okozzák. Az abszcissziós zónában képződött fizikai gát segítségével az öregedés folyamata a lomblevélre korlátozódik, a növény többi része így „biztonságban” lehet.”
Végül olyannyira meggyengülnek a sejtfalak, hogy a lomblevél már kis erő hatására is leválik a növényről a szeparációs réteg mentén. A kis erő szerepét jellemzően a szél tölti be.
Ilyenkor mehetünk az erdőbe faleveleket gyűjteni és az avart rugdosni.
– progla –
