A múlt hónap volt a bolygónk harmadik legmelegebb februárja a rekordok szerint. Ennek az oka, hogy 2025 februárjának harmadik hetében a Földön számos pontján a jelentősen zuhant az átlaghőmérséklet. Sok helyen hideg rekordok dőltek meg, melynek az oka a sarki örvény összeomlása. A meteorológusok most újabb összeomlást jeleznek március közepére, amely az Egyesült Államokat, Kanadát és Európa egyes részeit érintve, rendkívüli fagyokat eredményezhet néhány nappal a tavasz hivatalos beköszönte előtt.
Mi az a sarki örvény, mit jelent az összeomlása, és miért befolyásolja olyan drámaian az időjárást?
A sarki örvény, azaz a Polár Vortex vagy poláris örvény tulajdonképpen egy nagy sebességgel forgó ciklon, mely mindkét sarki régióban állandóan jelen van. Alacsony nyomású és hideg levegővel rendelkező terület, amely a Föld mindkét pólusa felett található 15-50 kilométerrel a földfelszín felett. Tulajdonképpen ez az örvény tartja a hideg levegőt a sarkokon. Az örvényben a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik. Mindkét sarki örvény egész évben jelen van, de nyáron gyengül, télen pedig erősödik az emelkedő és csökkenő szezonális hőmérsékletek hatására. Egy olyan szélörvényről van szó, mely alapesetben nem lépi át a sarkköri régiót, a szélességi körökkel párhuzamosan fut. Csakhogy a külső hatások ezt az irányt erősen befolyásolják, és úgynevezett Rossby-hullámokat, vagyis horizontális hullámokat hoznak létre. Ennek hatására a hideg légtömeg délebbre nyomul, míg más pontokon a meleg légtömeg kúszik be a sarkköri régióba.
Egy legyengült örvénynél sokkal drámaibb az összeomló örvény. Ez akkor fordul elő, amikor a felszín felett 20-35 kilométerre lévő sarkvidéki levegőréteg 10 C°-al vagy még többel felmelegszik mindössze két nap alatt. Ezt a jelenséget hirtelen sztratoszférikus felmelegedésnek (SSW) nevezik. Az SSW erősebben gyengíti a sarki örvényt, lelassítja a forgást, amely sarkkörben tartja a hideg levegőt az Északi-sarkvidéken, és ezzel lehetővé teszi, hogy az dél felé áramoljon.
Az időjárási modellek és az előrejelzések azt mutatják, hogy kialakulóban van egy másik SSW, amely akár már a jövő héten, és április elején összeomlást okozhat. Az, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszik-e a kettős összeomlásban – a növekvő globális hőmérséklet, ami a sztratoszférikus hőmérséklet emelkedéséhez vezet –, még nem teljesen egyértelmű. A sztratoszférikus hőmérsékletekről szóló meteorológiai feljegyzések csak az 1950-es évekig nyúlnak vissza, ezért még kevés adat áll a rendelkezésünkre.
Az, hogy a közelgő összeomlás meddig tart, bizonytalan, teljes mértékben attól függ, mennyire erős és tartós az SSW. A légköri felmelegedés hatására az örvény megnyúlhat vagy elmozdulhat póluscentrikus helyzetéből. De bizonyos esetekben az örvény teljesen ketté is hasadhat. A meteorológusok figyelmeztetnek, hogy ez hetekig tartó hideget okozhat Európa egyes részein is március végén és április elején.
– progla –
