A hangonyi pálos kolostor romjai Hangonytól északnyugatra a Birinyi-ér völgyébe torkolló Barátvölgy jobb oldalán, az erdőben találhatóak. A Hangony nemzetség két tagja, Lázár és Domonkos alapította a kolostort 1368-ban a Barátvölgyben. Templom is épült mellé, amely Szent Anna tiszteletére volt felszentelve. Ismert búcsúhely volt, és oklevél kiállító joggal is rendelkezett. Történetéről nem sokat tudunk, bár nem is nevezhetjük hosszú életűnek, mivel a törökök 5671-ben felégették, s ezután senki nem építette újjá. Köveiből épült 1776-ban a szentsimoni plébánia, és az 1800-as években házakat is építettek belőlük.
A hangonyi pálos kolostor rövid története
Hangony község határában a falutól észak-nyugati irányban egy gyönyörű völgy található, két oldalán erdő, alján hosszú virágos rét, ez a Barátvölgy. 1368-ban Hangonyi Lázár és Domonkos nemesek itt építettek pálos rendi kolostort és mellé templomot is Szent Anna tiszteletére. A kolostor nagy és díszes volt, amelyhez sok épület tartozott. Előtte tó volt a völgyben, a mögötte lévő hegyoldalon szőlőt termesztettek, amelynek oldalában borospincék is voltak. A templom feltehetőleg gótikus esetleg későromán stílusban épülhetett. Ennek jegyeit lehet felfedezni egy faltöredék maradványon, amely a templom piros téglapadlózatának egy darabja lehetett.
A kolostor a Sajóládi vikariátushoz tartozott, amelynek Martinuzzi Fráter György volt a vezetője. A templom a környék kedvelt búcsújáró helyévé vált és oklevél kiállító joggal is rendelkezett. A kolostor és a rendház az 1567-ben már az elpusztult pálos kolostorok közt volt nyilván tartva. Feltevések szerint a török 1552-es nagy északi hadjáratában égették fel, de olyan feltételezés is van, hogy talán Ferdinánd király gyújtatta fel bosszúból , amiért lakói és birtokosai nem az ő, hanem János király pártján álltak a kettős királyválasztás idejében. Romjaiból és tégláiból építették 1776-ban a szentsimoni római katolikus parókiát, valamint az 1882-ben, a Hangony községben lévő nagy tűzvész idején leégett házak újjáépítésére is a kolostor romjait használták fel.
Egyes állítások szerint a hangonyi templom falaiban is megtalálhatók a kolostor templomának kövei. 1965-ben pedig Hangonyi János csűrjében a gerenda alatt egy nagyobb méretű mérműves faragott követ találtak. Korózs István 1934-35-ben ásatásokat rendezett a rendház helyén, a földből sok kő és tégla került ki, volt köztük 2-300 kg-ot nyomó darab is. Sok emberi csontvázat is találtak, amelyek a kolostor papjaié lehettek, mert mind a templom belsejében egymás mellé voltak temetve. A templomból származó faragott kő keresztelőkút a plébánia udvarán, egy gótikus kő ablakkeret részlete pedig az Ózdi Városi Múzeumban van kiállítva. A kolostor romjai közt talált kőkeresztek a hangonyi templomban tekinthető meg. 2008 augusztus 20-án emlékművet avattak a kolostor helyén, amely a helyi vállalkozók,fiatalok és a község önkormányzatának jóvoltából épült meg.
– progla –
