A tavasz első hírnökei közé tartozik a medvehagyma.
Lelőhelyein szinte szőnyegszerűen borítja a talajt. Élénk zöld, hosszúkás, fényes leveleiről, a körülötte terjengő fokhagymás illatról könnyen felismerhetjük. A hagymafélék családjába tartozó medvehagyma (Allium ursinum L.) az üde gyertyán- és bükk-elegyes erdők tömegesen előforduló növénye, de nedves, árnyékos helyeken szintén elterjedhet. A felszín alatt csomókban álló hagymái révén állandóan terebélyesedik, de zavarásmentes helyen kisebb mértékben maggal is szaporodik.
Fő hatóanyaga a fokhagymában is megtalálható allicin. Baktérium-, és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható. Vastartalma magas. Csökkenti a vérnyomást. Az immunrendszert-erősítő és méregtelenítő hatása miatt fogyasztása tavasszal különösen javasolt. Enyhíti a fejfájást és a szédülést.A néphit szerint a medvék tavaszi fáradtság ellen fogyasztják. A medvehagyma mérgező a kutyák számára. A medvehagymát a gyógyszeripar tömegesen gyűjti és használja. Emiatt Európában a kipusztulás szélére jutott.
Hazánkban szerencsére jobb a helyzet: a védett helyek kivételével és kellő megfontoltsággal gyűjthető.A medvehagyma gyűjtése egyes helyeken korlátozott és engedélyhez kötött. A szigorúan védett területeken azonban erre sincs lehetőség. Bár hagymái révén felújul, óvni kell az erdei életközösségeit. A vele együtt megjelenő, ritka és védelemre szoruló turbánliliom vagy a salamonpecsét nem károsulhat.
A medvehagyma gyűjtése
A gumót feltétlenül hagyjuk a földben, ne húzzuk ki. Ha már virágzik, ne szedjük. A gyöngyvirággal való hasonlatosság miatt figyeljünk a levél illatára! Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal (Convallaria majalis) illetve az őszi kikericcsel (Colchicum autumnale). Mindkét esetben az eredmény súlyos, esetenként halálos mérgezés lehet,[5] mivel az említett két növény levelei emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Hogy biztosra menj, dörzsöld meg a levelet, ha átható fokhagymaillatot érzel a kezeden, akkor medvehagymát találtál, ha nem, akkor semmiképp ne szedd le. Ha már virágzik, akkor már nem jó.
Hol találkozhatunk vele?
Elsősorban bükkösökben, de közel sem minden bükkösünkben, emellett gyertyános-tölgyesekben és sziklaerdőkben is. Az Alföldön, miként maguk a bükkösök és gyertyános-tölgyesek is, meglehetősen ritka; a Szigetközben, a Nyírség környékén, és itt-ott a Mezőföldön ismert. A Dunántúl nyugati és déli részén elszórtan található meg. Hegységeink közül nagyobb állományai találhatók a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Mecsekben is. Legismertebbek talán a mecseki, Tatabánya környéki és a Gerecse központjában, Pusztamarót környékén található állományai. Ezeken a helyeken sokfelé több négyzetkilométeres összefüggő állományai is megtalálhatók. A Bükkben az Ablakos-kő völgyben találkozhatunk medvehagymával. (Kiemelt képen látható).
— Bükki Magazin —
